Sajtófigyelés

Kiadvány:

Privátbankár

Forrás/Szerző:

Dátum:2015-10-14

Inkább magunknak keresnénk a pénzt?

Egyre többen gondolkodnak Magyarországon egyéni vállalkozás beindításában, ehhez pedig a közoktatástól várják a felkészítést.

Nő Magyarországon a vállalkozói kedv: míg 2013-ban a magyarok 30, 2014-ben már 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy saját vállalkozást indítana – derül ki a Közvetlen Értékesítők Szövetsége Világszervezetének megbízásából a GfK által készített reprezentatív felmérésből, amelyet 38 országban végezték el.

A közlemény szerint 2012-ben Magyarországon csak a válaszadók 47 százaléka nyilatkozott pozitívan a vállalkozásindítás lehetőségéről. Két évvel később, 2014-ben viszont lényegesen többen, 61 százaléknyian gondolták úgy, hogy érdemes Magyarországon vállalkozni. A GfK kutatásból az is kiderül, hogy a magyar válaszadók kifejezetten vállalkozásbarátnak (49 százalék) tartják az országot.

Az oktatáson kellene erősíteni
Az önfoglalkoztatás, illetve a magánvállalkozás indítása melletti legfontosabb érv a függetlenség megteremtése volt, a megkérdezettek 46 százaléka nyilatkozott így, 43 százalék említette az önmegvalósítást, 34 százalék pedig a növekvő bevételeket. A magyarok csaknem 80 százaléka a közoktatástól várja el, hogy megfelelő vállalkozói tudás birtokába jusson. Ezzel szemben a további megkérdezett országokban a válaszadók közül arányaiban többen gondolják, hogy inkább a szakmai szervezeteknek kellene a tudásátadásban részt venniük, illetve a vállalkozást tervezők magukat is képezhetnék egyéni módokon. Az oktatás, a képzés azért is nagyon fontos, mert a megkérdezettek többsége (42 százaléka) mind a 38 országban ezt jelölte meg fő kritériumként ahhoz, hogy belevágjon a saját üzletébe. A vezetői képességek (37 százalék), a gyakorlati ismeretek (37 százalék), a kreativitás (31 százalék), a mentorálás (28 százalék) és a tapasztalatok megszerzése (21 százalék) csak kisebb szerepet játszanak szerintük a vállalkozás tervezése során – olvasható a közleményben.

Kedvelt forma lett A Közvetlen Értékesítők Szövetsége szerint a vállalkozásindítást, az önfoglalkoztatást nézve az elmúlt években Magyarországon az egyik legjellemzőbb kezdő vállalkozási formává lépett elő a közvetlen értékesítés. Az ezzel foglalkozók száma 2011 és 2014 között a lakosság 3,81 százalékáról 4,76 százalékára nőtt.

A szövetség, illetve az évente megismételt adatfelvételben résztvevő cégek adatai alapján is többszázezer ember kapcsolódik a közvetlen értékesítési ágazathoz vásárlóként, illetve termékforgalmazóként. A statisztikák alapján utóbbiak többsége (73 százaléka) nő, 49 százalékuk részmunkaidőben végzi ezt a tevékenységet és az egyharmaduk 50 év feletti. A közvetlen értékesítési ágazat 2014-ben 50 milliárd forintos forgalmat ért el Magyarországon – áll a közleményben.

http://privatbankar.hu/kkv/inkabb-magunknak-keresnenk-a-penzt-286552

Kiadvány:

Világgazdaság Online

Forrás/Szerző:

Dátum:2015-10-14

Csábítja a vállalkozói lét a magyarokat

Folyamatosan nő a vállalkozási kedv hazánkban. Az Amway megbízásából a GFK által készített 2014-es kutatásból az derül ki, hogy minden negyedik magyar önálló vállalkozásba kezdene, ha tehetné. Az önfoglalkoztatás legfőbb vonzereje a válaszadók többsége szerint az önmegvalósítás.

Mik ezek?
Világszerte gazdasági húzóágazattá vált az elmúlt években a közvetlen értékesítés. Közel 100 millió ember egészíti ki ebből a jövedelmét, vagy dolgozik teljes állásban ezen a területen – derül ki a Közvetlen Értékesítők Szövetsége Világszervezetének (WFDSA) tavalyi évről készült elemzéséből. Az ázsiai és az észak-amerikai régió után Európában látnak a legtöbben lehetőséget az önfoglalkoztatásban.

Kontinensünkön 14 millió embernek ad munkát ez a szektor és az európai összforgalom 32 milliárd dollár volt, ezen belül Magyarországon is többszázezren jutnak bevételhez közvetlen értékesítőként. Ennek kapcsán a közelmúltban az Amway megbízásából a GFK készített globális, 38 országra, köztük hazánkra is kiterjedő, reprezentatív kutatást, amely rámutatott arra, hogy nálunk is folyamatosan nő a vállalkozási kedv. Míg 2013-ban a megkérdezettek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy indítana saját vállalkozást, addig 2014-ben viszont már 37 százalék számolt be hasonló szándékáról.

Vállalkozni szeretnének a magyarok
A vállalkozások is kedvezőbb megítélés alá esnek idehaza. 2012-ben mindössze a válaszadók 47 százaléka nyilatkozott pozitívan a vállalkozásindítás lehetőségéről. Két évvel később, 2014-ben viszont lényegesen többen, 61 százalék gondolta úgy, hogy érdemes Magyarországon vállalkozni. A GFK kutatásból az is kiderül, hogy a hazai válaszadók kifejezetten vállalkozásbarátnak (49 százalék) tartják az országunkat. Ezek ismeretében a kutatók rákérdeztek arra, hogy milyen érvek szólnak az önfoglalkoztatás, illetve a magánvállalkozás indítása mellett. Az összes válaszadó véleménye alapján azt szűrték le, hogy a legfontosabb indok a függetlenség megteremtése (46 százalék), azaz, hogy mindenki a saját főnöke lehet. Ezt követte az önmegvalósítás, ami miatt a legtöbben (43 százalék) döntenének a saját vállalkozás mellett, illetve a növekvő bevételeket is sokan (34 százalék) látják az önfoglalkoztatás előnyei közt.

Viszont abban már megoszlanak a vélemények, hogy a vállalkozási ismereteket hol lenne érdemes elsajátítani. A magyarok leginkább (79 százalék) a közoktatástól várják el, hogy megfelelő tudás birtokába jussanak ezen a területen. Velünk ellentétben, a további megkérdezett országokban a válaszadók közül arányaiban többen gondolják, hogy inkább a szakmai szervezeteknek kellene a tudásátadásban részt venniük, illetve a vállalkozást tervezők magukat is képezhetnék egyéni módokon. Az oktatás, a képzés azért is nagyon fontos, mert a megkérdezettek többsége (42 százaléka) mind a 38 országban ezt jelölte meg fő kritériumként ahhoz, hogy belevágjon a saját üzletébe. A vezetői képességek (37 százalék), a gyakorlati ismeretek (37 százalék), a kreativitás (31 százalék), a mentorálás (28 százalék) és a tapasztalatok megszerzése (21 százalék) csak kisebb szerepet játszanak szerintük a vállalkozás tervezése során.

Még mindig vonzó az MLM A vállalkozásindítás, az önfoglalkoztatás kapcsán az egyik legjellemzőbb kezdő vállalkozási formává a közvetlen értékesítés lépett elő az elmúlt években Magyarországon. A közvetlen értékesítéssel foglalkozók száma az utóbbi négy évben a lakosság 3,81 százalékáról 4,76 százalékra nőtt (2011-2014). A Szövetség hivatalosan nyilvántartott adatai szerint, az évente megismételt adatfelvételben résztvevő cégek adatai alapján is többszázezer fő kapcsolódik a közvetlen értékesítési ágazathoz vásárlóként, illetve termékforgalmazóként.

A statisztikák alapján utóbbiak többsége (73 százalék) nő, a 49 százalékuk részmunkaidőben végzi ezt a tevékenységet és az egyharmaduk az 50 év feletti korosztályt képviseli. Ez a szám egyaránt tartalmazza a fogyasztókat, illetve az értékesítőként működő vállalkozókat, a két kategória között a közvetlen értékesítés jellemzően szabad vállalkozási rendszeréből adódóan lehetséges az átjárás.

Ennek megfelelően jelentősen nem változtak a trendek a közvetlen értékesítés területén Magyarországon. Az ezen a területen dolgozók több mint a fele a wellness, közel negyedük kozmetikumok, 10 százalékuk étrend kiegészítők, míg 4 százalékuk háztartási termékek eladásával foglalkozik. A közvetlen értékesítésen belül pedig a multi level marketing rendszerben történő személyes eladás a legjellemzőbb módszer. Az üzletkötések 78 százaléka ebben a formában valósul meg 12% személyes eladással történik és egyre népszerűbbek (10%) az online regisztrációs és rendelési lehetőségek.

Az ágazat a magyar GDP közel 0,2 százalékát eredményezi. Az ágazat 2014-ben 50 milliárdos forgalmat ért el (azaz átszámolva közel 160 millió dollárt), amelynek jelentős hányadát a Szövetség tagcégeinek eredménye teszi ki. Az ágazat főbb jellemzői a folyamatos kiegyensúlyozott növekedés, a befektetett tőke gyors és magas hozamokkal járó megtérülése, valamint hosszú távú nemzetközi terjeszkedési lehetőség. A közvetlen értékesítés sikere a vásárlók kiszolgálásában rejlik, akik kényelmesen, saját időbeosztásuk szerint, ismerősök tapasztalatait meghallgatva és a terméket kipróbálva dönthetnek egy-egy termék megvásárlásról – a legtöbb esetben pénzvisszafizetési garancia mellett.

http://www.vg.hu/vallalatok/csabitja-a-vallalkozoi-let-a-magyarokat-459236

Kiadvány:

Győr Plusz

Forrás/Szerző:

Dátum:2015-10-14

A magyarok harmada saját vállalkozást indítana, ha tehetné

Világszerte gazdasági húzóágazattá vált az elmúlt években a közvetlen értékesítés. Közel 100 millió ember egészíti ki ebből a jövedelmét, vagy dolgozik teljes állásban ezen a területen – derül ki a Közvetlen Értékesítők Szövetsége Világszervezetének (WFDSA) tavalyi évről készült elemzéséből.

A vállalkozások is kedvezőbb megítélés alá esnek idehaza. 2012-ben mindössze a válaszadók 47 százaléka nyilatkozott pozitívan a vállalkozásindítás lehetőségéről. Két évvel később, 2014-ben viszont lényegesen többen, 61 százalék gondolta úgy, hogy érdemes Magyarországon vállalkozni. A GFK kutatásból az is kiderül, hogy a hazai válaszadók kifejezetten vállalkozásbarátnak (49 százalék) tartják az országunkat. Ezek ismeretében a kutatók rákérdeztek arra, hogy milyen érvek szólnak az önfoglalkoztatás, illetve a magánvállalkozás indítása mellett. Az összes válaszadó véleménye alapján azt szűrték le, hogy a legfontosabb indok a függetlenség megteremtése (46 százalék), azaz, hogy mindenki a saját főnöke lehet. Ezt követte az önmegvalósítás, ami miatt a legtöbben (43 százalék) döntenének a saját vállalkozás mellett, illetve a növekvő bevételeket is sokan (34 százalék) látják az önfoglalkoztatás előnyei közt.

Viszont abban már megoszlanak a vélemények, hogy a vállalkozási ismereteket, hol lenne érdemes elsajátítani. A magyarok leginkább (79 százalék) a közoktatástól várják el, hogy megfelelő tudás birtokába jussanak ezen a területen. Velünk ellentétben, a további megkérdezett országokban a válaszadók közül arányaiban többen gondolják, hogy inkább a szakmai szervezeteknek kellene a tudásátadásban részt venniük, illetve a vállalkozást tervezők magukat is képezhetnék egyéni módokon. Az oktatás, a képzés azért is nagyon fontos, mert a megkérdezettek többsége (42 százaléka) mind a 38 országban ezt jelölte meg fő kritériumként ahhoz, hogy belevágjon a saját üzletébe. A vezetői képességek (37 százalék), a gyakorlati ismeretek (37 százalék), a kreativitás (31 százalék), a mentorálás (28 százalék) és a tapasztalatok megszerzése (21 százalék) csak kisebb szerepet játszanak szerintük a vállalkozás tervezése során.

A vállalkozásindítás, az önfoglalkoztatás kapcsán az egyik legjellemzőbb kezdő vállalkozási formává a közvetlen értékesítés lépett elő az elmúlt években Magyarországon. A közvetlen értékesítéssel foglalkozók száma az utóbbi négy évben a lakosság 3,81 százalékáról 4,76 százalékra nőtt (2011-2014). A Szövetség hivatalosan nyilvántartott adatai szerint, az évente megismételt adatfelvételben résztvevő cégek adatai alapján is többszázezer fő kapcsolódik a közvetlen értékesítési ágazathoz vásárlóként, illetve termékforgalmazóként. A statisztikák alapján utóbbiak többsége (73 százalék) nő, a 49 százalékuk részmunkaidőben végzi ezt a tevékenységet és az egyharmaduk az 50 év feletti korosztályt képviseli. Ez a szám egyaránt tartalmazza a fogyasztókat, illetve az értékesítőként működő vállalkozókat, a két kategória között a közvetlen értékesítés jellemzően szabad vállalkozási rendszeréből adódóan lehetséges az átjárás.

Ennek megfelelően jelentősen nem változtak a trendek a közvetlen értékesítés területén
Magyarországon. Az ezen a területen dolgozók több mint a fele a wellness, közel negyedük kozmetikumok, 10 százalékuk étrend kiegészítők, míg 4 százalékuk háztartási termékek eladásával foglalkozik. A közvetlen értékesítésen belül pedig a multi level marketing rendszerben történő személyes eladás a legjellemzőbb módszer. Az üzletkötések 78 százaléka ebben a formában valósul meg 12% személyes eladással történik és egyre népszerűbbek (10%) az online regisztrációs és rendelési lehetőségek.

Az ágazat a magyar GDP közel 0,2 százalékát eredményezi. Az ágazat 2014-ben 50 milliárdos forgalmat ért el (azaz átszámolva közel 160 millió dollárt), amelynek jelentős hányadát a Szövetség tagcégeinek eredménye teszi ki. Az ágazat főbb jellemzői a folyamatos kiegyensúlyozott növekedés, a befektetett tőke gyors és magas hozamokkal járó megtérülése, valamint hosszú távú nemzetközi terjeszkedési lehetőség. A közvetlen értékesítés sikere a vásárlók kiszolgálásában rejlik, akik kényelmesen, saját időbeosztásuk szerint, ismerősök tapasztalatait meghallgatva és a terméket kipróbálva dönthetnek egy-egy termék megvásárlásról – a legtöbb esetben pénzvisszafizetési garancia mellett.

http://gyorplusz.hu/article/a_magyarok_harmada_sajat_vallalkozast_inditana_ha_tehetne.html?rss

Kiadvány:

HOL Magazin

Forrás/Szerző:

Dátum:2015-10-14

A magyarok harmada saját vállalkozást indítana, ha tehetné

Világszerte gazdasági húzóágazattá vált az elmúlt években a közvetlen értékesítés. Közel 100 millió ember egészíti ki ebből a jövedelmét, vagy dolgozik teljes állásban ezen a területen – derül ki a Közvetlen Értékesítők Szövetsége Világszervezetének (WFDSA) tavalyi évről készült elemzéséből.

Közvetlen Értékesítők Szövetsége Világszervezete. HOL Magazin 2015.

Az ázsiai és az észak-amerikai régió után Európában látnak a legtöbben lehetőséget az önfoglalkoztatásban. Kontinensünkön 14 millió embernek ad munkát ez a szektor és az európai összforgalom 32 milliárd dollár volt, ezen belül Magyarországon is többszázezren jutnak bevételhez közvetlen értékesítőként. Ennek kapcsán a közelmúltban az Amway megbízásából a GFK készített globális, 38 országra, köztük hazánkra is kiterjedő, reprezentatív kutatást, amely rámutatott arra, hogy nálunk is folyamatosan nő a vállalkozási kedv. Míg 2013-ban a megkérdezettek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy indítana saját vállalkozást, addig 2014-ben viszont már 37 százalék számolt be hasonló szándékáról.

A vállalkozások is kedvezőbb megítélés alá esnek idehaza. 2012-ben mindössze a válaszadók 47 százaléka nyilatkozott pozitívan a vállalkozásindítás lehetőségéről. Két évvel később, 2014-ben viszont lényegesen többen, 61 százalék gondolta úgy, hogy érdemes Magyarországon vállalkozni. A GFK kutatásból az is kiderül, hogy a hazai válaszadók kifejezetten vállalkozásbarátnak (49 százalék) tartják az országunkat. Ezek ismeretében a kutatók rákérdeztek arra, hogy milyen érvek szólnak az önfoglalkoztatás, illetve a magánvállalkozás indítása mellett. Az összes válaszadó véleménye alapján azt szűrték le, hogy a legfontosabb indok a függetlenség megteremtése (46 százalék), azaz, hogy mindenki a saját főnöke lehet. Ezt követte az önmegvalósítás, ami miatt a legtöbben (43 százalék) döntenének a saját vállalkozás mellett, illetve a növekvő bevételeket is sokan (34 százalék) látják az önfoglalkoztatás előnyei közt.

Viszont abban már megoszlanak a vélemények, hogy a vállalkozási ismereteket, hol lenne érdemes elsajátítani. A magyarok leginkább (79 százalék) a közoktatástól várják el, hogy megfelelő tudás birtokába jussanak ezen a területen. Velünk ellentétben, a további megkérdezett országokban a válaszadók közül arányaiban többen gondolják, hogy inkább a szakmai szervezeteknek kellene a tudásátadásban részt venniük, illetve a vállalkozást tervezők magukat is képezhetnék egyéni módokon. Az oktatás, a képzés azért is nagyon fontos, mert a megkérdezettek többsége (42 százaléka) mind a 38 országban ezt jelölte meg fő kritériumként ahhoz, hogy belevágjon a saját üzletébe. A vezetői képességek (37 százalék), a gyakorlati ismeretek (37 százalék), a kreativitás (31 százalék), a mentorálás (28 százalék) és a tapasztalatok megszerzése (21 százalék) csak kisebb szerepet játszanak szerintük a vállalkozás tervezése során.

A vállalkozásindítás, az önfoglalkoztatás kapcsán az egyik legjellemzőbb kezdő vállalkozási formává a közvetlen értékesítés lépett elő az elmúlt években Magyarországon. A közvetlen értékesítéssel foglalkozók száma az utóbbi négy évben a lakosság 3,81 százalékáról 4,76 százalékra nőtt (2011-2014). A Szövetség hivatalosan nyilvántartott adatai szerint, az évente megismételt adatfelvételben résztvevő cégek adatai alapján is többszázezer fő kapcsolódik a közvetlen értékesítési ágazathoz vásárlóként, illetve termékforgalmazóként. A statisztikák alapján utóbbiak többsége (73 százalék) nő, a 49 százalékuk részmunkaidőben végzi ezt a tevékenységet és az egyharmaduk az 50 év feletti korosztályt képviseli. Ez a szám egyaránt tartalmazza a fogyasztókat, illetve az értékesítőként működő vállalkozókat, a két kategória között a közvetlen értékesítés jellemzően szabad vállalkozási rendszeréből adódóan lehetséges az átjárás.

Ennek megfelelően jelentősen nem változtak a trendek a közvetlen értékesítés területén Magyarországon. Az ezen a területen dolgozók több mint a fele a wellness, közel negyedük kozmetikumok, 10 százalékuk étrend kiegészítők, míg 4 százalékuk háztartási termékek eladásával foglalkozik. A közvetlen értékesítésen belül pedig a multi level marketing rendszerben történő személyes eladás a legjellemzőbb módszer. Az üzletkötések 78 százaléka ebben a formában valósul meg 12% személyes eladással történik és egyre népszerűbbek (10%) az online regisztrációs és rendelési lehetőségek.

Az ágazat a magyar GDP közel 0,2 százalékát eredményezi. Az ágazat 2014-ben 50 milliárdos forgalmat ért el (azaz átszámolva közel 160 millió dollárt), amelynek jelentős hányadát a Szövetség tagcégeinek eredménye teszi ki.

Az ágazat főbb jellemzői a folyamatos kiegyensúlyozott növekedés, a befektetett tőke gyors és magas hozamokkal járó megtérülése, valamint hosszú távú nemzetközi terjeszkedési lehetőség. A közvetlen értékesítés sikere a vásárlók kiszolgálásában rejlik, akik kényelmesen, saját időbeosztásuk szerint, ismerősök tapasztalatait meghallgatva és a terméket kipróbálva dönthetnek egy-egy termék megvásárlásról – a legtöbb esetben pénzvisszafizetési garancia mellett.

A Közvetlen Értékesítők Szövetségéről

1993 áprilisában létrejött szervezet célja, hogy a magyar piacon ismertté és népszerűvé tegyék a közvetlen értékesítést, mint vásárlási formát. A Szövetség küldetése, hogy tagjai stabilan, biztonságos és etikus formában működjenek a magyar piacon és ehhez minden segítséget, tájékoztatást megadjon. Kiemelt célja továbbá, hogy a Szövetségen kívül működő a cégeket motiválja a Szövetséghez való csatlakozásra és megadja a szükséges tájékoztatást az etikus működés eléréséhez. A Szövetség tagcégei az elmúlt évben közel 500 ezer embernek biztosítottak pénzkereseti-és vállalkozás indítási lehetőséget. A Szövetség tagcégei kiemelten fontosnak tartják vállalkozó partnereik magas szintű kiszolgálását, megfelelő tájékoztatását, képzését, valamint küldetésükként fontosnak tartják a jogszabályoknak megfelelő és etikus működést. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a tagszervezeteknél az adminisztrációban főállásban foglalkoztatottak száma az elmúlt négy évben 500 főről közel 700 főre nőtt, mindezzel biztosítva a gördülékeny ügyintézést és magas színvonalú országos ügyfélszolgálatok működtetését.

A Szövetség tagja, kizárólag az a cég lehet, aki aláírja és elfogadja a Közvetlen Értékesítés Európai Etikai Kódexét. A Kódex folyamatosan frissül, követi az aktuális jogszabályi változásokat, de helyenként a jogszabályoknál is szigorúbb feltételeket szab. A Kódex megsértésével, be nem tartásával kapcsolatos ügyeket és fogyasztói panaszokat a Közvetlen Értékesítők Szövetségének Etikai bizottsága kezeli, mely csatlakozott az ágazat európai szervezetének a SELDIA-nak Európai Etikai Bizottságához, így akár a határon átnyúló problémák kezelésében is hatékonyan tud eljárni.

A Szövetségnek jelenleg 11 tagcége van: ACN Communication Hungary Kft., AMWAY Hungaria Marketing Kft., Flavon Group Kereskedelmi Kft., GNLD International Kft., HERBALIFE Hungary Kft., NIKKEN UK Ltd., NU SKIN Enterprises Magyarország Kft., ORIFLAME Hungary Kft., SUNRIDER Hungary Kft., TIENS Hungary Kft. és a Zepter International Ungarn Kft.

http://www.holmagazin.hu/cikk/a-magyarok-harmada-sajat-vallalkozast-inditana-ha-tehetne

Kiadvány:

Blikk Online

Forrás/Szerző:

Dátum:2015-10-14

A magyarok több mint harmada indítana saját vállalkozást egy felmérés szerint

Budapest – Nő Magyarországon a vállalkozói kedv, míg 2013-ban a magyarok 30, 2014-ben már 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy saját vállalkozást indítana – derül ki az Amway megbízásából a GfK által készített reprezentatív felmérésből, amelynek eredményeit a Közvetlen Értékesítők Szövetsége juttatta el az MTI-nek szerdán. A felmérést 38 országban végezték el. A közlemény szerint 2012-ben Magyarországon csak a válaszadók 47 százaléka nyilatkozott pozitívan a vállalkozásindítás lehetőségéről. Két évvel később, 2014-ben viszont lényegesen többen, 61 százaléknyian gondolták úgy, hogy érdemes Magyarországon vállalkozni. A GfK kutatásból az is kiderül, hogy a magyar válaszadók kifejezetten vállalkozásbarátnak (49 százalék) tartják az országot.

http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/a-magyarok-tobb-mint-harmada-inditana-sajat-vallalkozast-egy-felmeres-szerint-2409825

Kiadvány:

News4news

Forrás/Szerző:

Dátum:2015-10-14

Közvetlen Értékesítők Szövetsége: A magyarok harmada saját vállalkozást indítana, ha tehetné

A vállalkozásindítás, az önfoglalkoztatás kapcsán az egyik legjellemzőbb kezdő vállalkozási formává a közvetlen értékesítés lépett elő az elmúlt években Magyarországon.

Közel 100 millió ember egészíti ki ebből a jövedelmét, vagy dolgozik teljes állásban ezen a területen – derül ki a Közvetlen Értékesítők Szövetsége Világszervezetének (WFDSA) tavalyi évről készült elemzéséből. Az ázsiai és az észak-amerikai régió után Európában látnak a legtöbben lehetőséget az önfoglalkoztatásban. Kontinensünkön 14 millió embernek ad munkát ez a szektor és az európai összforgalom 32 milliárd dollár volt, ezen belül Magyarországon is többszázezren jutnak bevételhez közvetlen értékesítőként. Ennek kapcsán a közelmúltban az Amway megbízásából a GFK készített globális, 38 országra, köztük hazánkra is kiterjedő, reprezentatív kutatást, amely rámutatott arra, hogy nálunk is folyamatosan nő a vállalkozási kedv. Míg 2013-ban a megkérdezettek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy indítana saját vállalkozást, addig 2014-ben viszont már 37 százalék számolt be hasonló szándékáról.

A vállalkozások is kedvezőbb megítélés alá esnek idehaza. 2012-ben mindössze a válaszadók 47 százaléka nyilatkozott pozitívan a vállalkozásindítás lehetőségéről. Két évvel később, 2014-ben viszont lényegesen többen, 61 százalék gondolta úgy, hogy érdemes Magyarországon vállalkozni. A GFK kutatásból az is kiderül, hogy a hazai válaszadók kifejezetten vállalkozásbarátnak (49 százalék) tartják az országunkat. Ezek ismeretében a kutatók rákérdeztek arra, hogy milyen érvek szólnak az önfoglalkoztatás, illetve a magánvállalkozás indítása mellett. Az összes válaszadó véleménye alapján azt szűrték le, hogy a legfontosabb indok a függetlenség megteremtése (46 százalék), azaz, hogy mindenki a saját főnöke lehet. Ezt követte az önmegvalósítás, ami miatt a legtöbben (43 százalék) döntenének a saját vállalkozás mellett, illetve a növekvő bevételeket is sokan (34 százalék) látják az önfoglalkoztatás előnyei közt.

Viszont abban már megoszlanak a vélemények, hogy a vállalkozási ismereteket, hol lenne érdemes elsajátítani. A magyarok leginkább (79 százalék) a közoktatástól várják el, hogy megfelelő tudás birtokába jussanak ezen a területen. Velünk ellentétben, a további megkérdezett országokban a válaszadók közül arányaiban többen gondolják, hogy inkább a szakmai szervezeteknek kellene a tudásátadásban részt venniük, illetve a vállalkozást tervezők magukat is képezhetnék egyéni módokon. Az oktatás, a képzés azért is nagyon fontos, mert a megkérdezettek többsége (42 százaléka) mind a 38 országban ezt jelölte meg fő kritériumként ahhoz, hogy belevágjon a saját üzletébe. A vezetői képességek (37 százalék), a gyakorlati ismeretek (37 százalék), a kreativitás (31 százalék), a mentorálás (28 százalék) és a tapasztalatok megszerzése (21 százalék) csak kisebb szerepet játszanak szerintük a vállalkozás tervezése során.

A vállalkozásindítás, az önfoglalkoztatás kapcsán az egyik legjellemzőbb kezdő vállalkozási formává a közvetlen értékesítés lépett elő az elmúlt években Magyarországon. A közvetlen értékesítéssel foglalkozók száma az utóbbi négy évben a lakosság 3,81 százalékáról 4,76 százalékra nőtt (2011-2014). A Szövetség hivatalosan nyilvántartott adatai szerint, az évente megismételt adatfelvételben résztvevő cégek adatai alapján is többszázezer fő kapcsolódik a közvetlen értékesítési ágazathoz vásárlóként, illetve termékforgalmazóként. A statisztikák alapján utóbbiak többsége (73 százalék) nő, a 49 százalékuk részmunkaidőben végzi ezt a tevékenységet és az egyharmaduk az 50 év feletti korosztályt képviseli. Ez a szám egyaránt tartalmazza a fogyasztókat, illetve az értékesítőként működő vállalkozókat, a két kategória között a közvetlen értékesítés jellemzően szabad vállalkozási rendszeréből adódóan lehetséges az átjárás.

Ennek megfelelően jelentősen nem változtak a trendek a közvetlen értékesítés területén Magyarországon. Az ezen a területen dolgozók több mint a fele a wellness, közel negyedük kozmetikumok, 10 százalékuk étrend kiegészítők, míg 4 százalékuk háztartási termékek eladásával foglalkozik. A közvetlen értékesítésen belül pedig a multi level marketing rendszerben történő személyes eladás a legjellemzőbb módszer. Az üzletkötések 78 százaléka ebben a formában valósul meg 12% személyes eladással történik és egyre népszerűbbek (10%) az online regisztrációs és rendelési lehetőségek.

Az ágazat a magyar GDP közel 0,2 százalékát eredményezi. Az ágazat 2014-ben 50 milliárdos forgalmat ért el (azaz átszámolva közel 160 millió dollárt), amelynek jelentős hányadát a Szövetség tagcégeinek eredménye teszi ki.

Az ágazat főbb jellemzői a folyamatos kiegyensúlyozott növekedés, a befektetett tőke gyors és magas hozamokkal járó megtérülése, valamint hosszú távú nemzetközi terjeszkedési lehetőség. A közvetlen értékesítés sikere a vásárlók kiszolgálásában rejlik, akik kényelmesen, saját időbeosztásuk szerint, ismerősök tapasztalatait meghallgatva és a terméket kipróbálva dönthetnek egy-egy termék megvásárlásról – a legtöbb esetben pénzvisszafizetési garancia mellett.

http://www.news4business.hu/kozlemenyek/press_release.php?id=26971

Kiadvány:

Pénzcentrum

Forrás/Szerző:

Dátum:2015-10-14

Egy ország undorodik tőlük: búcsú az átverős termékbemutatóktól

Magyarországon is hatalmas üzlet van a közvetlen értékesítésben. A tisztességesen működő vállalkozások szerint nekik is érdekük, hogy megkülönböztessék magukat az átverős, lehúzós termékbemutatóktól.

Várhatóan már a héten az Országgyűlés elé kerül az a törvényjavaslat, amely a korábbiakhoz képest sokkal szigorúbban szabályozza a direkt értékesítést. Azt az ágazatot képviselő Közvetlen Értékesítők Szövetsége is elismeri, hogy szükség van erre a szigorításra, a szabályozás átalakítására.

A tisztességes vállalkozók meg szeretnék ugyanis különböztetni magukat az átverős termékbemutatóktól – mondta el egy szerdai sajtótájékoztatón Gárdus Péter, a szövetség elnöke. A közvetlen értékesítés ma Magyarországon évente 50 milliárd forintos forgalmat jelent, ez már nemzetgazdasági szinten is számottevő eredmény. Ugyanakkor több százezer emberhez juttatnak el termékeket ebben a formában – gyakorlatilag megkerülve a hagyományos boltokat vagy a webshopokat.

De mi változik?

Az Országgyűlés hamarosan dönthet a piacot – a jelenleginél – sokkal szigorúbban szabályozó törvénymódosításról. A jogalkotó szándéka szerint ez jelentősen megnehezíti a trükköző, átverős termékbemutatós cégek helyzetét.

A Közvetlen Értékesítők Szövetségének szakértői a Pénzcentrum kérdésére elmondták, hogy a törvénymódosítás három fontos dologban szigoríthat a szabályokon:

Nem lehet ingyenes ajándékokkal (ebéd, utazás, orvosi vizsgálat) reklámozni a termékbemutatót;

Mindegyik cégnek kötelező lesz ügyfélszolgálatot fenntartania (tehát elvileg elérhető lesz az értékesítő, érvényesíteni lehet a garanciát, a cserét, a pénzvisszafizetést határidőn belül);

Árubemutatón nem lehet áruhitel-szerződést kötni (a szakértők szerint ez jelenti a legnagyobb gondot: egy termékbemutatón jelenleg meglepően könnyű átgondolatlanul, hosszú évekre eladósodni);

A szövetségnél azt remélik, hogy az ellenőrzések számát is növelik, nagymértékben tisztulni fog a piac, visszaesnek a nagy értékű becsapások.

Ugyanakkor kiemelték, hogy a szigorúbb a szabályozáson túl a fogyasztók további, folyamatos tájékoztatása is szükséges.

http://www.penzcentrum.hu/vallalkozas/egy_orszag_undorodik_toluk_bucsu_az_atveros_termekbemutatoktol.1046732.html

Kiadvány:

HVG Online

Forrás/Szerző:

Dátum:2015-10-15

Elege lett a kormánynak a lehúzós árubemutatókból

A jövőben árubemutatón nem lehetne áruhitelt kínálni, a közvetlen értékesítéssel foglalkozó cégeknek kötelező lesz ügyfélszolgálatot működtetni, és tilos lesz az árubemutatók ingyenes ajándékait reklámozni.

A parlament gazdasági bizottsága a minap elfogadta azt a törvénymódosító csomagot, amely a fogyasztókat védené a lehúzós, átverős árubemutatós cégektől. Feltehetően sokan találkoztak olyan hirdetéssel, amikor egy cég ingyenvacsorát, kirándulást, wellnesshétvégét ígér, cserébe „csak” meg kell hallgatni egy árubemutatót a csoda-mágneses-örökéletet adó matracról, elixírről, papucsról vagy hasonló dolgokról.

A tapasztalatok szerint ezeken az árubemutatókon nem ritka, hogy a nézőket – gyakran nyugdíjasokat – szinte belekényszerítik a vásárlásba, a termékek ára gyakran több százezer forint, de valamilyen csoda folytán a bemutatókon mindig van azonnal igényelhető áruhitel, amit ott helyben meg is kap a vevő. Sőt, míg egy átlagos áruhitelnél az egész család helyzetét megnézi a bank, az ilyen bemutatókon még egy kisnyugdíjas is gond nélkül kap több százezer forintos kölcsönt. Aztán amikor elmúlt a remek kirándulás élménye, és megérkezik a csodafotel, akkor eszmél rá a többség, hogy ez bizony számára megfizethetetlen, és nincs is rá szüksége. Ám sok esetben hiába a 14 napos elállási lehetőség, az értékesítő cég nem elérhető, a hitelt pedig a banknak el kell kezdeni törleszteni. Most emiatt szigorodna több olyan jogszabály, amely az úgynevezett közvetlen értékesítési szektort szabályozza.

A módosítás értelmében a hatálybalépés után minden közvetlen értékesítéssel foglalkozó cég köteles lesz ügyfélszolgálatot működtetni, azt elektronikusan és telefonon keresztül is elérhetővé tenni, és hetente legalább egy napon 20 óráig nyitva tartani, hogy lehessen nála személyesen ügyeket intézni. „Alapvetően nem tudunk a módosítással vitatkozni, így ugyanis csökkenhet annak az esélye, hogy a kereskedők elhúzzák az ügyintézést, és a vevő kifut a 14 napos elállási időből” – mondta Gardus Péter a Közvetlen Értékesítők Szövetségének elnöke egy sajtótájékoztatón. Hozzátette, a szövetségnek is a fogyasztók védelme az érdeke, hiszen az ő hírnevük is csorbul minden alkalommal, amikor a vevőket átverik.

A jövőben tilos lesz árubemutatón pénzügyi szolgáltatást – vagyis áruhitelt – nyújtani. Ezzel alapvetően a vásárló kaphat időt átgondolni egy vásárlást, és nem fordulhat elő, hogy azonnal beleviszik egy számára vállalhatatlan helyzetbe. Szintén fontos változás, hogy a reklámtörvény megtiltja majd az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódó ajándékjuttatás és ajándéksorsolás reklámját. Ez azt jelenti, hogy ingyenes szolgáltatással nem lehet majd reklámozni az ilyen bemutatókat.

Nem lehet tudni, hogy a jogszabály-módosításokat mikor szavazza meg a parlament, illetve mikor lépnek hatályba. Morvay György, a szövetség etikai bizottságának vezetője szerint nagy fegyvertény lenne, ha az új jogszabály még a karácsonyi vásárlási láz előtt hatályba lépne.

50 milliárd forintos piac

Magyarországon mintegy 150 közvetlen értékesítéssel foglalkozó cég működik, de ebből csak 11 tagja a szövetségnek, amely szigorú etikai kódexet állított fel, éppen a szektort lejárató cégek kiszűrése érdekében. Becslések szerint 40-50 lehet azoknak a cégeknek a száma, amelyek egy-két év alatt rotálódnak és egyszerűen eltűnnek, ha túl sok a problémás ügyfél vagy hatósági ellenőrzés.

A szövetséghez tartozó cégek, egyebek között az Amway, az Avon vagy az Oriflame tavaly 50 milliárd forint forgalmat értek el, így a GDP-részesedésük 0,2 százalékos jelenleg. Magyarországon a lakosság 4, 76 százaléka foglalkozik közvetlen értékesítéssel. A vállalkozók 78 százaléka nő, és 49 százalékuk részmunkaidőben végzi ezt a tevékenységet. A területen dolgozók többsége wellnesstermékeket árul, közel negyedük kozmetikumok, 10 százalék étrend-kiegészítők és 4 százalék háztartási termékek eladásával foglalkozik.

http://hvg.hu/vallalat_vezeto/20151015_Orokelet_es_magneses_fotel__nehezebb_les

Kiadvány:

Napi.hu

Forrás/Szerző:

Dátum:2015-10-14

Van, aki szerint érdemes Magyarországon vállalkozni

Az egyik legjellemzőbb kezdő vállalkozási formává a közvetlen értékesítés lépett elő az elmúlt években Magyarországon – derül ki a Közvetlen Értékesítők Szövetsége Világszervezetének (WFDSA) elemzéséből.

A közvetlen értékesítéssel foglalkozók száma 2011-2014 között a lakosság 3,81 százalékáról 4,76 százalékra nőtt. A szövetség hivatalosan nyilvántartott adatai szerint, az évente megismételt adatfelvételben résztvevő cégek adatai alapján is több százezer fő kapcsolódik a közvetlen értékesítési ágazathoz vásárlóként, illetve termékforgalmazóként. A statisztikák alapján utóbbiak többsége (73 százalék) nő, a 49 százalékuk részmunkaidőben végzi ezt a tevékenységet és az egyharmaduk az 50 év feletti korosztályt képviseli – állapítja meg a WFDSA.

Az Amway megbízásából a GfK által készített felmérés alapján a vállalkozások is kedvezőbb megítélés alá esnek idehaza. 2012-ben mindössze a válaszadók 47 százaléka nyilatkozott pozitívan a vállalkozásindítás lehetőségéről. Két évvel később, 2014-ben viszont lényegesen többen, 61 százalék gondolta úgy, hogy érdemes Magyarországon vállalkozni. A GfK kutatásból az is kiderül, hogy a hazai válaszadók kifejezetten vállalkozásbarátnak (49 százalék) tartják az országunkat.

Még mindig a wellness húz

Magyarországon ezen a területen dolgozók több mint a fele a wellness, közel negyedük kozmetikumok, 10 százalékuk étrend kiegészítők, míg 4 százalékuk háztartási termékek eladásával foglalkozik. A közvetlen értékesítésen belül pedig a multi level marketing rendszerben történő személyes eladás a legjellemzőbb módszer.

Az ágazat a magyar GDP közel 0,2 százalékát eredményezi. Az iparág 2014-ben 50 milliárd forintnyi forgalmat ért el.

A közvetlen értékesítés világszerte gazdasági húzóágazattá vált az elmúlt években. Közel 100 millió ember egészíti ki ebből a jövedelmét vagy dolgozik teljes állásban ezen a területen.

http://www.napi.hu/print/604525.html

Kiadvány:

Szakszervezetek.hu

Forrás/Szerző:

Dátum:2015-10-15

A magyarok több mint harmada indítana saját vállalkozást egy felmérés szerint

Nő Magyarországon a vállalkozói kedv, míg 2013-ban a magyarok 30, 2014-ben már 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy saját vállalkozást indítana – derül ki az Amway megbízásából a GfK által készített reprezentatív felmérésből, amelynek eredményeit a Közvetlen Értékesítők Szövetsége juttatta el az MTI-nek szerdán.

A felmérést 38 országban végezték el.

A közlemény szerint 2012-ben Magyarországon csak a válaszadók 47 százaléka nyilatkozott pozitívan a vállalkozásindítás lehetőségéről. Két évvel később, 2014-ben viszont lényegesen többen, 61 százaléknyian gondolták úgy, hogy érdemes Magyarországon vállalkozni. A GfK kutatásból az is kiderül, hogy a magyar válaszadók kifejezetten vállalkozásbarátnak (49 százalék) tartják az országot.

Az önfoglalkoztatás, illetve a magánvállalkozás indítása melletti legfontosabb érv a függetlenség megteremtése volt, a megkérdezettek 46 százaléka nyilatkozott így, 43 százalék említette az önmegvalósítást, 34 százalék pedig a növekvő bevételeket.

A magyarok csaknem 80 százaléka a közoktatástól várja el, hogy megfelelő vállalkozói tudás birtokába jusson. Ezzel szemben a további megkérdezett országokban a válaszadók közül arányaiban többen gondolják, hogy inkább a szakmai szervezeteknek kellene a tudásátadásban részt venniük, illetve a vállalkozást tervezők magukat is képezhetnék egyéni módokon. Az oktatás, a képzés azért is nagyon fontos, mert a megkérdezettek többsége (42 százaléka) mind a 38 országban ezt jelölte meg fő kritériumként ahhoz, hogy belevágjon a saját üzletébe. A vezetői képességek (37 százalék), a gyakorlati ismeretek (37 százalék), a kreativitás (31 százalék), a mentorálás (28 százalék) és a tapasztalatok megszerzése (21 százalék) csak kisebb szerepet játszanak szerintük a vállalkozás tervezése során – olvasható a közleményben.

A Közvetlen Értékesítők Szövetsége szerint a vállalkozásindítást, az önfoglalkoztatást nézve az elmúlt években Magyarországon az egyik legjellemzőbb kezdő vállalkozási formává lépett elő a közvetlen értékesítés. Az ezzel foglalkozók száma 2011 és 2014 között a lakosság 3,81 százalékáról 4,76 százalékára nőtt.

A szövetség, illetve az évente megismételt adatfelvételben résztvevő cégek adatai alapján is többszázezer ember kapcsolódik a közvetlen értékesítési ágazathoz vásárlóként, illetve termékforgalmazóként. A statisztikák alapján utóbbiak többsége (73 százaléka) nő, 49 százalékuk részmunkaidőben végzi ezt a tevékenységet és az egyharmaduk 50 év feletti. A közvetlen értékesítési ágazat 2014-ben 50 milliárd forintos forgalmat ért el Magyarországon – áll a közleményben.

http://szakszervezetek.hu/hirek/1593-a-magyarok-tobb-mint-harmada-inditana-sajat-vallalkozast-egy-felmeres-szerint

Kiadvány:

Profitline

Forrás/Szerző:

Dátum:2015-10-15

Nő Magyarországon a vállalkozói kedv

Nő Magyarországon a vállalkozói kedv, míg 2013-ban a magyarok 30, 2014-ben már 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy saját vállalkozást indítana – derül ki az Amway megbízásából a GfK által készített reprezentatív felmérésből, amelynek eredményeit a Közvetlen Értékesítők Szövetsége juttatta el az MTI-nek szerdán.

A felmérést 38 országban végezték el. A közlemény szerint 2012-ben Magyarországon csak a válaszadók 47 százaléka nyilatkozott pozitívan a vállalkozásindítás lehetőségéről. Két évvel később, 2014-ben viszont lényegesen többen, 61 százaléknyian gondolták úgy, hogy érdemes Magyarországon vállalkozni. A GfK kutatásból az is kiderül, hogy a magyar válaszadók kifejezetten vállalkozásbarátnak (49 százalék) tartják az országot.

Az önfoglalkoztatás, illetve a magánvállalkozás indítása melletti legfontosabb érv a függetlenség megteremtése volt, a megkérdezettek 46 százaléka nyilatkozott így, 43 százalék említette az önmegvalósítást, 34 százalék pedig a növekvő bevételeket

A magyarok csaknem 80 százaléka a közoktatástól várja el, hogy megfelelő vállalkozói tudás birtokába jusson. Ezzel szemben a további megkérdezett országokban a válaszadók közül arányaiban többen gondolják, hogy inkább a szakmai szervezeteknek kellene a tudásátadásban részt venniük, illetve a vállalkozást tervezők magukat is képezhetnék egyéni módokon.

Az oktatás, a képzés azért is nagyon fontos, mert a megkérdezettek többsége (42 százaléka) mind a 38 országban ezt jelölte meg fő kritériumként ahhoz, hogy belevágjon a saját üzletébe. A vezetői képességek (37 százalék), a gyakorlati ismeretek (37 százalék), a kreativitás (31 százalék), a mentorálás (28 százalék) és a tapasztalatok megszerzése (21 százalék) csak kisebb szerepet játszanak szerintük a vállalkozás tervezése során – olvasható a közleményben.

A Közvetlen Értékesítők Szövetsége szerint a vállalkozásindítást, az önfoglalkoztatást nézve az elmúlt években Magyarországon az egyik legjellemzőbb kezdő vállalkozási formává lépett elő a közvetlen értékesítés. Az ezzel foglalkozók száma 2011 és 2014 között a lakosság 3,81 százalékáról 4,76 százalékára nőtt.

A szövetség, illetve az évente megismételt adatfelvételben résztvevő cégek adatai alapján is többszázezer ember kapcsolódik a közvetlen értékesítési ágazathoz vásárlóként, illetve termékforgalmazóként. A statisztikák alapján utóbbiak többsége (73 százaléka) nő, 49 százalékuk részmunkaidőben végzi ezt a tevékenységet és az egyharmaduk 50 év feletti. A közvetlen értékesítési ágazat 2014-ben 50 milliárd forintos forgalmat ért el Magyarországon – áll a közleményben. (MTI)

http://profitline.hu/hircentrum/hir/340857/No-Magyarorszagon-a-vallalkozoi-kedv

Kiadvány:

Minap.hu

Forrás/Szerző:

Dátum:2015-10-14

A magyarok több mint harmada indítana saját vállalkozást egy felmérés szerint

Nő Magyarországon a vállalkozói kedv, míg 2013-ban a magyarok 30, 2014-ben már 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy saját vállalkozást indítana – derül ki az Amway megbízásából a GfK által készített reprezentatív felmérésből, amelynek eredményeit a Közvetlen Értékesítők Szövetsége juttatta el az MTI-nek szerdán.

A felmérést 38 országban végezték el.

A közlemény szerint 2012-ben Magyarországon csak a válaszadók 47 százaléka nyilatkozott pozitívan a vállalkozásindítás lehetőségéről. Két évvel később, 2014-ben viszont lényegesen többen, 61 százaléknyian gondolták úgy, hogy érdemes Magyarországon vállalkozni. A GfK kutatásból az is kiderül, hogy a magyar válaszadók kifejezetten vállalkozásbarátnak (49 százalék) tartják az országot.

Az önfoglalkoztatás, illetve a magánvállalkozás indítása melletti legfontosabb érv a függetlenség megteremtése volt, a megkérdezettek 46 százaléka nyilatkozott így, 43 százalék említette az önmegvalósítást, 34 százalék pedig a növekvő bevételeket.

A magyarok csaknem 80 százaléka a közoktatástól várja el, hogy megfelelő vállalkozói tudás birtokába jusson. Ezzel szemben a további megkérdezett országokban a válaszadók közül arányaiban többen gondolják, hogy inkább a szakmai szervezeteknek kellene a tudásátadásban részt venniük, illetve a vállalkozást tervezők magukat is képezhetnék egyéni módokon. Az oktatás, a képzés azért is nagyon fontos, mert a megkérdezettek többsége (42 százaléka) mind a 38 országban ezt jelölte meg fő kritériumként ahhoz, hogy belevágjon a saját üzletébe. A vezetői képességek (37 százalék), a gyakorlati ismeretek (37 százalék), a kreativitás (31 százalék), a mentorálás (28 százalék) és a tapasztalatok megszerzése (21 százalék) csak kisebb szerepet játszanak szerintük a vállalkozás tervezése során – olvasható a közleményben.

A Közvetlen Értékesítők Szövetsége szerint a vállalkozásindítást, az önfoglalkoztatást nézve az elmúlt években Magyarországon az egyik legjellemzőbb kezdő vállalkozási formává lépett elő a közvetlen értékesítés. Az ezzel foglalkozók száma 2011 és 2014 között a lakosság 3,81 százalékáról 4,76 százalékára nőtt.

A szövetség, illetve az évente megismételt adatfelvételben résztvevő cégek adatai alapján is többszázezer ember kapcsolódik a közvetlen értékesítési ágazathoz vásárlóként, illetve termékforgalmazóként. A statisztikák alapján utóbbiak többsége (73 százaléka) nő, 49 százalékuk részmunkaidőben végzi ezt a tevékenységet és az egyharmaduk 50 év feletti. A közvetlen értékesítési ágazat 2014-ben 50 milliárd forintos forgalmat ért el Magyarországon – áll a közleményben.

http://minap.hu/cikkek/magyarok-tobb-mint-harmada-inditana-sajat-vallalkozast-egy-felmeres-szerint

Kiadvány:

Tőzsdefórum

Forrás/Szerző:

Dátum:2015-10-15

Megjött a magyarok kedve az vállalkozáshoz

Nő Magyarországon a vállalkozói kedv, míg 2013-ban a magyarok 30, 2014-ben már 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy saját vállalkozást indítana – derül ki az Amway megbízásából a GfK által készített reprezentatív felmérésből, amelynek eredményeit a Közvetlen Értékesítők Szövetsége közölte.

Egyre többen vállalkoznának

A felmérést 38 országban végezték el. A közlemény szerint 2012-ben Magyarországon csak a válaszadók 47 százaléka nyilatkozott pozitívan a vállalkozásindítás lehetőségéről. Két évvel később, 2014-ben viszont lényegesen többen, 61 százaléknyian gondolták úgy, hogy érdemes Magyarországon vállalkozni.

A GfK kutatásból az is kiderül, hogy a magyar válaszadók kifejezetten vállalkozásbarátnak (49 százalék) tartják az országot. Az önfoglalkoztatás, illetve a magánvállalkozás indítása melletti legfontosabb érv a függetlenség megteremtése volt, a megkérdezettek 46 százaléka nyilatkozott így, 43 százalék említette az önmegvalósítást, 34 százalék pedig a növekvő bevételeket.

Hol tanuljuk?

A magyarok csaknem 80 százaléka a közoktatástól várja el, hogy megfelelő vállalkozói tudás birtokába jusson. Ezzel szemben a további megkérdezett országokban a válaszadók közül arányaiban többen gondolják, hogy inkább a szakmai szervezeteknek kellene a tudásátadásban részt venniük, illetve a vállalkozást tervezők magukat is képezhetnék egyéni módokon.

Az oktatás, a képzés azért is nagyon fontos, mert a megkérdezettek többsége (42 százaléka) mind a 38 országban ezt jelölte meg fő kritériumként ahhoz, hogy belevágjon a saját üzletébe. A vezetői képességek (37 százalék), a gyakorlati ismeretek (37 százalék), a kreativitás (31 százalék), a mentorálás (28 százalék) és a tapasztalatok megszerzése (21 százalék) csak kisebb szerepet játszanak szerintük a vállalkozás tervezése során – olvasható a közleményben.

Vezet a kereskedelem

A Közvetlen Értékesítők Szövetsége szerint a vállalkozásindítást, az önfoglalkoztatást nézve az elmúlt években Magyarországon az egyik legjellemzőbb kezdő vállalkozási formává lépett elő a közvetlen értékesítés. Az ezzel foglalkozók száma 2011 és 2014 között a lakosság 3,81 százalékáról 4,76 százalékára nőtt.

A szövetség, illetve az évente megismételt adatfelvételben résztvevő cégek adatai alapján is többszázezer ember kapcsolódik a közvetlen értékesítési ágazathoz vásárlóként, illetve termékforgalmazóként. A statisztikák alapján utóbbiak többsége (73 százaléka) nő, 49 százalékuk részmunkaidőben végzi ezt a tevékenységet és az egyharmaduk 50 év feletti. A közvetlen értékesítési ágazat 2014-ben 50 milliárd forintos forgalmat ért el Magyarországon – áll a közleményben.

http://www.tozsdeforum.hu/uzlet/gazdasag/megjott-a-magyarok-kedve-az-vallalkozashoz-59296.html

Kiadvány:

Dunaújvárosi Hírlap Online

Forrás/Szerző:

Dátum:2015-10-15

A magyarok több mint harmada indítana saját vállalkozást egy felmérés szerint

Nő Magyarországon a vállalkozói kedv, míg 2013-ban a magyarok 30, 2014-ben már 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy saját vállalkozást indítana – derül ki az Amway megbízásából a GfK által készített reprezentatív felmérésből, amelynek eredményeit a Közvetlen Értékesítők Szövetsége közölte.

Egyre többen vállalkoznának

A felmérést 38 országban végezték el. A közlemény szerint 2012-ben Magyarországon csak a válaszadók 47 százaléka nyilatkozott pozitívan a vállalkozásindítás lehetőségéről. Két évvel később, 2014-ben viszont lényegesen többen, 61 százaléknyian gondolták úgy, hogy érdemes Magyarországon vállalkozni.

A GfK kutatásból az is kiderül, hogy a magyar válaszadók kifejezetten vállalkozásbarátnak (49 százalék) tartják az országot. Az önfoglalkoztatás, illetve a magánvállalkozás indítása melletti legfontosabb érv a függetlenség megteremtése volt, a megkérdezettek 46 százaléka nyilatkozott így, 43 százalék említette az önmegvalósítást, 34 százalék pedig a növekvő bevételeket.

Hol tanuljuk?

A magyarok csaknem 80 százaléka a közoktatástól várja el, hogy megfelelő vállalkozói tudás birtokába jusson. Ezzel szemben a további megkérdezett országokban a válaszadók közül arányaiban többen gondolják, hogy inkább a szakmai szervezeteknek kellene a tudásátadásban részt venniük, illetve a vállalkozást tervezők magukat is képezhetnék egyéni módokon.

Az oktatás, a képzés azért is nagyon fontos, mert a megkérdezettek többsége (42 százaléka) mind a 38 országban ezt jelölte meg fő kritériumként ahhoz, hogy belevágjon a saját üzletébe. A vezetői képességek (37 százalék), a gyakorlati ismeretek (37 százalék), a kreativitás (31 százalék), a mentorálás (28 százalék) és a tapasztalatok megszerzése (21 százalék) csak kisebb szerepet játszanak szerintük a vállalkozás tervezése során – olvasható a közleményben.

Vezet a kereskedelem

A Közvetlen Értékesítők Szövetsége szerint a vállalkozásindítást, az önfoglalkoztatást nézve az elmúlt években Magyarországon az egyik legjellemzőbb kezdő vállalkozási formává lépett elő a közvetlen értékesítés. Az ezzel foglalkozók száma 2011 és 2014 között a lakosság 3,81 százalékáról 4,76 százalékára nőtt.

A szövetség, illetve az évente megismételt adatfelvételben résztvevő cégek adatai alapján is többszázezer ember kapcsolódik a közvetlen értékesítési ágazathoz vásárlóként, illetve termékforgalmazóként. A statisztikák alapján utóbbiak többsége (73 százaléka) nő, 49 százalékuk részmunkaidőben végzi ezt a tevékenységet és az egyharmaduk 50 év feletti. A közvetlen értékesítési ágazat 2014-ben 50 milliárd forintos forgalmat ért el Magyarországon – áll a közleményben.

http://duol.hu/gazdasag/a-magyarok-tobb-mint-harmada-inditana-sajat-vallalkozast-egy-felmeres-szerint-1732622

Kiadvány:

Ötvenentúl.hu

Forrás/Szerző:

Dátum:2015-10-15

A magyarok több mint harmada indítana saját vállalkozást

Nő Magyarországon a vállalkozói kedv, míg 2013-ban a magyarok 30, 2014-ben már 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy saját vállalkozást indítana – derül ki az Amway megbízásából a GfK által készített reprezentatív felmérésből.

Nyomtatható változatNyomtatható változat | Küldd el az ismerősödnek, ha tetszett!Küldd el az ismerősödnek, ha tetszett! | BetűméretNagy betűméretNormál betűméretKis betűméret megosztom:Add a Startlaphoz twitter myspace

A felmérést 38 országban végezték el.A közlemény szerint 2012-ben Magyarországon csak a válaszadók 47 százaléka nyilatkozott pozitívan a vállalkozásindítás lehetőségéről. Két évvel később, 2014-ben viszont lényegesen többen, 61 százaléknyian gondolták úgy, hogy érdemes Magyarországon vállalkozni. A GfK kutatásból az is kiderül, hogy a magyar válaszadók kifejezetten vállalkozásbarátnak (49 százalék) tartják az országot.

Az önfoglalkoztatás, illetve a magánvállalkozás indítása melletti legfontosabb érv a függetlenség megteremtése volt, a megkérdezettek 46 százaléka nyilatkozott így, 43 százalék említette az önmegvalósítást, 34 százalék pedig a növekvő bevételeket.

A magyarok csaknem 80 százaléka a közoktatástól várja el, hogy megfelelő vállalkozói tudás birtokába jusson. Ezzel szemben a további megkérdezett országokban a válaszadók közül arányaiban többen gondolják, hogy inkább a szakmai szervezeteknek kellene a tudásátadásban részt venniük, illetve a vállalkozást tervezők magukat is képezhetnék egyéni módokon.

Az oktatás, a képzés azért is nagyon fontos, mert a megkérdezettek többsége (42 százaléka) mind a 38 országban ezt jelölte meg fő kritériumként ahhoz, hogy belevágjon a saját üzletébe. A vezetői képességek (37 százalék), a gyakorlati ismeretek (37 százalék), a kreativitás (31 százalék), a mentorálás (28 százalék) és a tapasztalatok megszerzése (21 százalék) csak kisebb szerepet játszanak szerintük a vállalkozás tervezése során – olvasható a közleményben.

A Közvetlen Értékesítők Szövetsége szerint a vállalkozásindítást, az önfoglalkoztatást nézve az elmúlt években Magyarországon az egyik legjellemzőbb kezdő vállalkozási formává lépett elő a közvetlen értékesítés. Az ezzel foglalkozók száma 2011 és 2014 között a lakosság 3,81 százalékáról 4,76 százalékára nőtt.

A szövetség, illetve az évente megismételt adatfelvételben résztvevő cégek adatai alapján is többszázezer ember kapcsolódik a közvetlen értékesítési ágazathoz vásárlóként, illetve termékforgalmazóként. A statisztikák alapján utóbbiak többsége (73 százaléka) nő, 49 százalékuk részmunkaidőben végzi ezt a tevékenységet és az egyharmaduk 50 év feletti. A közvetlen értékesítési ágazat 2014-ben 50 milliárd forintos forgalmat ért el Magyarországon – áll a közleményben.

http://www.otvenentul.hu/penzugyek/97109

Kiadvány:

Haszon Nők Online

Forrás/Szerző:

Dátum:2015-10-15

Nőtt a vállalkozókedv

Világszerte gazdasági húzóágazattá vált az elmúlt években a közvetlen értékesítés. Közel 100 millió ember egészíti ki ebből a jövedelmét, vagy dolgozik teljes állásban ezen a területen – derül ki a Közvetlen Értékesítők Szövetsége Világszervezetének (WFDSA) tavalyi évről készült elemzéséből. Az ázsiai és az észak-amerikai régió után Európában látnak a legtöbben lehetőséget az önfoglalkoztatásban. Kontinensünkön 14 millió embernek ad munkát ez a szektor és az európai összforgalom 32 milliárd dollár volt, ezen belül Magyarországon is többszázezren jutnak bevételhez közvetlen értékesítőként. Ennek kapcsán a közelmúltban az Amway megbízásából a GFK készített globális, 38 országra, köztük hazánkra is kiterjedő, reprezentatív kutatást, amely rámutatott arra, hogy nálunk is folyamatosan nő a vállalkozási kedv. Míg 2013-ban a megkérdezettek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy indítana saját vállalkozást, addig 2014-ben viszont már 37 százalék számolt be hasonló szándékáról.

A vállalkozások is kedvezőbb megítélés alá esnek idehaza. 2012-ben mindössze a válaszadók 47 százaléka nyilatkozott pozitívan a vállalkozásindítás lehetőségéről. Két évvel később, 2014-ben viszont lényegesen többen, 61 százalék gondolta úgy, hogy érdemes Magyarországon vállalkozni. A GFK kutatásból az is kiderül, hogy a hazai válaszadók kifejezetten vállalkozásbarátnak (49 százalék) tartják az országunkat. Ezek ismeretében a kutatók rákérdeztek arra, hogy milyen érvek szólnak az önfoglalkoztatás, illetve a magánvállalkozás indítása mellett. Az összes válaszadó véleménye alapján azt szűrték le, hogy a legfontosabb indok a függetlenség megteremtése (46 százalék), azaz, hogy mindenki a saját főnöke lehet. Ezt követte az önmegvalósítás, ami miatt a legtöbben (43 százalék) döntenének a saját vállalkozás mellett, illetve a növekvő bevételeket is sokan (34 százalék) látják az önfoglalkoztatás előnyei közt.

Viszont abban már megoszlanak a vélemények, hogy a vállalkozási ismereteket, hol lenne érdemes elsajátítani. A magyarok leginkább (79 százalék) a közoktatástól várják el, hogy megfelelő tudás birtokába jussanak ezen a területen. Velünk ellentétben, a további megkérdezett országokban a válaszadók közül arányaiban többen gondolják, hogy inkább a szakmai szervezeteknek kellene a tudásátadásban részt venniük, illetve a vállalkozást tervezők magukat is képezhetnék egyéni módokon. Az oktatás, a képzés azért is nagyon fontos, mert a megkérdezettek többsége (42 százaléka) mind a 38 országban ezt jelölte meg fő kritériumként ahhoz, hogy belevágjon a saját üzletébe. A vezetői képességek (37 százalék), a gyakorlati ismeretek (37 százalék), a kreativitás (31 százalék), a mentorálás (28 százalék) és a tapasztalatok megszerzése (21 százalék) csak kisebb szerepet játszanak szerintük a vállalkozás tervezése során.

A vállalkozásindítás, az önfoglalkoztatás kapcsán az egyik legjellemzőbb kezdő vállalkozási formává a közvetlen értékesítés lépett elő az elmúlt években Magyarországon. A közvetlen értékesítéssel foglalkozók száma az utóbbi négy évben a lakosság 3,81 százalékáról 4,76 százalékra nőtt (2011-2014). A Szövetség hivatalosan nyilvántartott adatai szerint, az évente megismételt adatfelvételben résztvevő cégek adatai alapján is többszázezer fő kapcsolódik a közvetlen értékesítési ágazathoz vásárlóként, illetve termékforgalmazóként. A statisztikák alapján utóbbiak többsége (73 százalék) nő, a 49 százalékuk részmunkaidőben végzi ezt a tevékenységet és az egyharmaduk az 50 év feletti korosztályt képviseli. Ez a szám egyaránt tartalmazza a fogyasztókat, illetve az értékesítőként működő vállalkozókat, a két kategória között a közvetlen értékesítés jellemzően szabad vállalkozási rendszeréből adódóan lehetséges az átjárás.

Ennek megfelelően jelentősen nem változtak a trendek a közvetlen értékesítés területén Magyarországon. Az ezen a területen dolgozók több mint a fele a wellness, közel negyedük kozmetikumok, 10 százalékuk étrend kiegészítők, míg 4 százalékuk háztartási termékek eladásával foglalkozik. A közvetlen értékesítésen belül pedig a multi level marketing rendszerben történő személyes eladás a legjellemzőbb módszer. Az üzletkötések 78 százaléka ebben a formában valósul meg 12% személyes eladással történik és egyre népszerűbbek (10%) az online regisztrációs és rendelési lehetőségek.

Az ágazat a magyar GDP közel 0,2 százalékát eredményezi. Az ágazat 2014-ben 50 milliárdos forgalmat ért el (azaz átszámolva közel 160 millió dollárt), amelynek jelentős hányadát a Szövetség tagcégeinek eredménye teszi ki.

Az ágazat főbb jellemzői a folyamatos kiegyensúlyozott növekedés, a befektetett tőke gyors és magas hozamokkal járó megtérülése, valamint hosszú távú nemzetközi terjeszkedési lehetőség. A közvetlen értékesítés sikere a vásárlók kiszolgálásában rejlik, akik kényelmesen, saját időbeosztásuk szerint, ismerősök tapasztalatait meghallgatva és a terméket kipróbálva dönthetnek egy-egy termék megvásárlásról – a legtöbb esetben pénzvisszafizetési garancia mellett.

http://www.haszonnoknek.hu/masodik-otthon/1510-2015-10-15-10-15-27.html

Kiadvány:

Gazdaság TV

Forrás/Szerző:

Dátum:2015-10-15

Ne dőljünk be a kamu árubemutatóknak, változhat a jogszabály

Sok a kókler cég akik árubemutatókon vásárlásra, hitel felvételére késztetik a megtévesztett embereket, értéktelen termékeket próbálnak nekik értékesíteni. Érik a szabályozás, a parlament törvényt hozhat a kérdésben, hogy a tisztességesen működő cégek ne szenvedhessenek kárt.

A Szövetség hivatalosan nyilvántartott adatai szerint, az évente megismételt adatfelvételben résztvevő cégek adatai alapján is többszázezer fő kapcsolódik a közvetlen értékesítési ágazathoz vásárlóként, illetve termékforgalmazóként. A statisztikák alapján utóbbiak többsége (73 százalék) nő, a 49 százalékuk részmunkaidőben végzi ezt a tevékenységet és az egyharmaduk az 50 év feletti korosztályt képviseli. Ez a szám egyaránt tartalmazza a fogyasztókat, illetve az értékesítőként működő vállalkozókat, a két kategória között a közvetlen értékesítés jellemzően szabad vállalkozási rendszeréből adódóan lehetséges az átjárás.

Ennek megfelelően jelentősen nem változtak a trendek a közvetlen értékesítés területén Magyarországon. Az ezen a területen dolgozók több mint a fele a wellness, közel negyedük kozmetikumok, 10 százalékuk étrend kiegészítők, míg 4 százalékuk háztartási termékek eladásával foglalkozik. A közvetlen értékesítésen belül pedig a multi level marketing rendszerben történő személyes eladás a legjellemzőbb módszer. Az üzletkötések 78 százaléka ebben a formában valósul meg 12% személyes eladással történik és egyre népszerűbbek (10%) az online regisztrációs és rendelési lehetőségek.

Az ágazat a magyar GDP közel 0,2 százalékát eredményezi. Az ágazat 2014-ben 50 milliárdos forgalmat ért el (azaz átszámolva közel 160 millió dollárt), amelynek jelentős hányadát a Szövetség tagcégeinek eredménye teszi ki.

Az ágazat főbb jellemzői a folyamatos kiegyensúlyozott növekedés, a befektetett tőke gyors és magas hozamokkal járó megtérülése, valamint hosszú távú nemzetközi terjeszkedési lehetőség. A közvetlen értékesítés sikere a vásárlók kiszolgálásában rejlik, akik kényelmesen, saját időbeosztásuk szerint, ismerősök tapasztalatait meghallgatva és a terméket kipróbálva dönthetnek egy-egy termék megvásárlásról – a legtöbb esetben pénzvisszafizetési garancia mellett.

http://gazdasagtv.hu/sztorik/2015-10-14/ne-doljunk-be-a-kamu-arubemutatoknak-valtozhat-a-jogszabaly

Kiadvány:

Webrádió.hu